Csupafül a családtag

Húsvétot követően átmenetileg megszaporodik az állatorvosok nyúl pacienseinek a száma. Egyre többen gondolják úgy, hogy az ajándékként vásárolt nyuszinak végleges otthont adnak a családban.

A nyúl a kutyához, macskához, vadászgörényhez hasonlóan társas lény. Ha lakásban tartjuk, ugyanúgy kézhez szokik, tanítható és igényli a kapcsolatot, játékot a gazdival, mint a többi kedvencként tartott állatfaj. Az internetes videofeltöltő oldalakon számos vicces, kedves filmfelvétel is erről tanúskodik.

Mik a legfontosabb tudnivalók a nyúl tartásáról?

A lakásban tartott nyúlnak vásároljunk egy megfelelően nagyméretű nyúlketrecet egyik sarkában búvóhellyel, etetőtállal, önitatóval felszerelve. Fontos, hogy a ketrec padozata ne legyen rácsos és vastagon almozzuk alá lehetőleg szénával, hogy megvédjük kedvencünket a gyakori nyúlbetegségtől a talpfekélytől. A faforgács olcsóbb, de kevésbé ideális alomanyag.
Szétszóródik a lakásban felesleges bosszúságot okozva nekünk és gyakran poros, ami irritálhatja légutakat. Az illatos, jó minőségű széna puha fészket biztosít és egyben alapvető tápláléka is a nyulaknak.

A nyulat naponta engedjük ki, hogy kielégíthesse kíváncsiságát és mozgásigényét! Felügyelet nélkül azonban soha ne hagyjuk! Kárt tehet bútorainkban, de leginkább önmagában, ha hozzáfér a szobanövényekhez, melyeknek többsége mérgező. Szintén veszélyforrás számukra a villanyvezeték, szőnyeg, takaró, stb., amiket többségük előszeretettel rágcsál, ha teheti. Tartsuk őt szemmel, vagy olyan helyiségben engedjük szabadon, ahol ezek a veszélyek nem fenyegetik.

Legtöbb nyuszi szobatiszta, azaz visszajár a ketrecébe dolgát végezni, ezért érdemes olyan házikóról gondoskodni, amelynek ajtaja nem a tetején, hanem az oldalán van, hogy nyulunk magától is be tudjon menni a helyére.
A ketrec szobában huzatmentes helyen legyen elhelyezve, a kertben pedig széltől,tűző naptól, esőtől védve, mert a nyúl ezekre a környezeti tényezőkre nagyon érzékeny. A száraz hideget viszonylag jól bírják.

Alapvető táplálékuk a már említett széna, amelyet előre csomagolva is árusítanak. Szeretik a friss fűféléket (lucernát, herét, gyermekláncfüvet, pásztortáskát), amelyeket tiszta helyről szedjünk, és etetés előtt alaposan mossunk és szárítsunk meg. A téli időszak után a zsenge fűből csak fokozatosan, kisebb adagokkal kezdve etessünk, mert a hirtelen takarmányváltoztatás – ez vonatkozik más növényi és száraz tápokra is- emésztési problémákat, felfúvódást okozhat.

A zöldségfélék közül a répát, retket, uborkát, salátát, paradicsomot bátran etethetjük. A káposztafélékből, karalábéból, karfiolból, brokkoliból csak ritkán és minimális mennyiséget fogyasszon a nyúl, mert szintén felfúvódást okozhatnak. Gyümölcsöt is csak keveset, csemegeként adjunk, mert emésztési rendellenességet és elhízást okozhatnak magas cukortartalmuk miatt.

Kiegészítésként tartalmazzon a menü egy kevés szemes takarmányt, pl. búzát, zabot, kis mennyiségű kukoricát. Hüvelyeseket, mint a borsó és a bab, ne etessünk kedvencünkkel!
Ha granulált nyúltápot is etetünk nyulunkkal, akkor szemes takarmányt már ne adjunk neki.

Az ideális nyúlmenü:
50 % széna
40% granulált nyúltáp
10% friss zöldeleség

vagy

50 % széna
30% magkeverék (nyúleleség)
20 % friss zöldeleség

( Dr. Fodor Kinga: Mit egyenek a kisállataim? )

Állandóan növő fogazatuk koptatására a gyümölcsfaágak a legalkalmasabbak, melyeknek leveleit is elfogyaszthatják.
Nyulunkkal rendszeres időszakonként látogassuk meg állatorvosunkat, aki ellenőrzi a fogak állapotát, fülek tisztaságát, rendben tartja a túlnőtt karmokat, ellenőrzi a nyuszi bundáját és bőrét és segít megszabadulni az esetleges külső élősködőktől (bolha, fülatka, rüh stb.)

Ami nagyon fontos, hogy a nyulakat is ajánlott védőoltásokban részesíteni. Kombinált oltás formájában védelmet biztosíthatunk számukra a két legveszélyesebb vírusos nyúlbetegség, a myxomatosis és a vérzéses betegség ellen. A vakcina a myxomatosis ellen 6 hónapos, a vérzéses betegség ellen 1 éves védettséget ad, ezért évente kétszer (kora tavasszal és kora ősszel) érdemes beadatni.

Röviden a két betegségről:

A myxomatosis vírusát a szúnyogok és bolhák terjesztik. A csípések helyén először kisebb,majd egyre növekvő a fejet és fület eltorzító dudorok képződnek. Gennyes kötőhártya-gyulladás, orrfolyás, láz fokozza az állatok szenvedését. A betegség gyógyíthatatlan. Egyes állatok immunrendszere ritkán leküzdheti a kórt, de a heteken át tartó gyógykezelés jócskán megterheli a gazdi pénztárcáját.

A vérzéses betegség gyorsan lezajló, jellegtelen tünetekkel, hirtelen elhullással járó megbetegedés Néha vér jelenik meg az orrnyílásokban, de sokszor ez a tünet sem jelenik meg. A diagnózist kórbonctani vizsgálattal tudják megállapítani, amikor már sajnos késő.
Mindkét betegség járványokat okozhat.

Mindezeket összefoglalva: a megfelelő tartási és táplálási körülmények biztosításával, a védőoltások beadatásával és rendszeres állatorvosi felügyelettel kedvenceink a legtöbb betegség ellen biztonságosan megóvhatók.

Macska és kisbaba

Macskát tartok és kisbabát várok

A napokban egy kismama fordult hozzám kérdésekkel, hogy mitévő legyen ebben a helyzetben? A köztudatban elterjedt, „rettegett” toxoplasmosis miatt aggódott.

Milyen betegségről van szó?

A kórokozó egy egysejtű parazita, a Toxoplasma gondii. Bonyolult fejlődési ciklusában a főszerep a macskáé, ám mégsem tőle kell tartanunk elsősorban, amint ez később kiderül. Az ember, valamennyi emlősállat és madár is fogékony a fertőződésre, ám csak a macska üríti bélsarával a kórokozó megtermékenyített petesejtjeit, az oocisztákat. Ahol macskák előfordulhatnak, a talaj mindenütt potenciálisan fertőzöttnek tekintendő, nem csak a játszótéri homokozó.

Hogyan fertőződik az ember és a fogékony állatok?

Hogy a kórokozó megtelepedjen és szaporodjon a szervezetben, szájon át fel kell venni ezeket a fertőzőképes petesejteket. Tehát ha a kisgyerek földet eszik, ami nem ritka, vagy az ember kertészkedés után nem mos megfelelően kezet, földdel szennyezett zöldséget, gyümölcsöt fogyaszt, ki van téve a fertőződés veszélyének. A talajról táplálkozó rágcsálók, legelő állatok, sertések, madarak ugyanígy fertőződnek. Ezek az állatok is közvetítik a kórokozót. A macska levadássza a rágcsálókat és a kör bezárul, az ő szervezetében szaporodik tovább a parazita és meg is betegítheti.
Az ember viszont sertéshúst, és növényevő állatok húsát is fogyasztja, melyek, ha fertőzöttek voltak, akkor különböző szerveikben, izomzatukban képződött szöveti cisztákkal fertőznek. A megfelelően átsült, átfőtt hústól nem kell tartanunk. A tatárbifsztek, a nyers fasírthús vagy kolbásztöltelék kóstolgatása azonban veszélyes lehet.

Mik a tünetek macskában?

Elsősorban hasmenés, ritkábban májgyulladás, tüdőgyulladás, szívizomgyulladás és szemgyulladás jelentkezhet náluk.

Mik a betegség tünetei emberben?

Egészséges immunrendszerű emberben többnyire tünetmentesen zajlik le a betegség. Nem is tudunk róla, hogy legtöbben már gyermekkorunkban átestünk a fertőzésen, és szervezetünk védekező rendszere ellenanyagokat termelt a kórokozóval szemben, amely nagy valószínűséggel életre szóló védettséget ad. Néha hőemelkedéssel, nyirokcsomó megnagyobbodással, influenzaszerű tünetekkel jár a betegség.

Miért veszélyes a betegség a kismamákra nézve?

Terhesség esetén a kórokozó nem a kismamát veszélyezteti, hanem a méhlepényen átjutva a magzatot betegítheti meg, akinek az immunrendszere még megfelelő védekezésre képtelen. Vízfejűség, vakság vagy a magzat elhalása lehet a következmény. Előfordulhat, hogy az újszülött egészségesnek látszik és csak később jelentkeznek nála szem-, vagy idegrendszeri tünetek.

Mindettől csak akkor kell tartani, ha a kismama még nem esett át élete korábbi szakaszában a fertőzésen, tehát nem védik őt ellenanyagok és éppen a terhessége idején találkozik először a kórokozóval. 1000 terhességből 1-7 esetben fordul ilyen elő és közülük is csak az esetek 10 %-ánál lesznek súlyos következményei. 70%-ban a magzat meg sem fertőződik. A magzat fertőződésének valószínűsége a várandósság utolsó három hónapjában nagyobb.

Miért nem a velünk élő macska a legfőbb veszélyforrás?

Igaz, hogy a macskák kb. 80%-a szeropozitív, tehát már átesett toxoplasmosison, de ez koránt sem jelenti azt, hogy ezek az állatok fertőznek is. A kórokozó speciális fejlődési ciklusa ugyanis olyan, hogy a fertőzött macska csak a betegsége elején, kb. 10 napig üríti a bélsarával az oocisztákat, utána többet soha. Minimális az esélye, hogy a saját macska éppen akkor fertőződjön frissen, amikor gazdája gyermeket vár és a kismama éppen abban a 10 napban kapja meg tőle a fertőzést, mert nem tartja be a higiéniai szabályokat. Az oocisztáknak a szájba kell jutnia ahhoz.
Ráadásul a macska bélsarával napvilágra került ágenseknek minimum 1, de akár 5 napra is szüksége van ahhoz, hogy a levegőn tovább fejődve fertőzőképessé váljanak (sporulálódjanak). Ha a macskaalmot naponta kitakarítjuk, nagyban csökkentjük a fertőződés esélyét.

Sokkal komolyabb kockázatot jelentenek az ember korábban említett táplálkozási szokásai, higiénés hiányosságai. Ha van egy évek óta kizárólag lakásban élő macskánk, amelyik nem vadászhat és nem etetik nyers hússal, a tőle való fertőződés lehetősége kizárt.

Hogyan diagnosztizálható a toxoplasmosis?

Egyszerű vérvétellel elvégezhető a vizsgálat. A fertőzésen átesett ember véréből laboratóriumi módszerekkel kimutathatóak az ellenanyagok, azaz az egyén szeropozitív.

Miért az embert vizsgálják, miért nem a macskát?

Azért, mert a macska esetében, mire annak vérében megjelennek az ellenanyagok, már rég túl van azon a 10 napos időszakon, amikor fertőzött. Ekkor már nincs jelentősége annak, hogy a véréből kimutathatóak-e az ellenanyagok. Ugyanakkor, ha a kismama vérében ellenanyagok keringenek, azaz szeropozitív, akkor nincs ok további aggodalomra, mert szervezete védett a további fertőződések ellen.
Ha szeronegatív, akkor kell fokozottan figyelemmel kísérni a terhesség folyamán.
Ajánlatos már a tervezett terhesség előtt toxoplasma szűrést végeztetni a leendő kismamának, és amennyiben a teszt negatív, azt kéthavonta megismételtetni a baba megszületéséig.

Hogyan védekezhetünk a fertőződés ellen?

Ha van macskánk, az almot naponta cseréljük, és ezt a munkát lehetőleg ne a kismama végezze.
Ha megoldható, a terhesség ideje alatt a macska ne járjon ki, hogy ne tudjon vadászni. Ne etessük semmilyen nyers hússal.
Fokozottan ügyeljünk a higiéniai szabályok betartására, ha állatokkal érintkezünk. Ne puszilgassuk őket és étkezések előtt alaposan mossunk kezet.
Kesztyűben kertészkedjünk.
A zöldségeket, gyümölcsöket alaposan tisztítsuk meg.
A nyers hússal érintkező edényeket, késeket elmosatlanul ne használjuk a készétel tálalásához, felvágásához.
Csak teljesen átsült, megfőtt húsokat fogyasszunk. Nyers húsokat ne kóstolgassunk főzés közben.

És ha minden óvintézkedés ellenére egyszer csak pozitív lesz a tesztünk?

Pánikra semmi ok. Vannak hatékony toxoplasma ellenes gyógyszerek, amelyeket a kismamának szednie kell a terhesség hátralevő részében, és az újszülött is kezelendő hat hetes koráig. Az idejében kiszűrt és gyógykezelt mamák kisbabái igen nagy valószínűséggel egészségesek maradnak.

Még egy fontos figyelmeztetés!

Saját magunk és gyermekeink védelmében fontos a háziállataink rendszeres féregtelenítése, mert azok bélférgei sokkal nagyobb eséllyel fertőzhetnek meg bennünket. Legalább évente, de ahol túl közeli az állattal való kontaktus, vagy kicsi gyerek van a családban, negyedévente ajánlott ezt elvégezni.
Még a lakásban tartott cicák is megfertőződhetnek. Gondoljunk bele: Ki nem lépett még véletlenül kutyaürülékbe és vitte fel akaratlanul lakásába az esetlegesen féregpetéktől hemzsegő piszkot?

Dr. Jancsik Mária állatorvos

Források:
Országos Epidemiológiai Központ honlapja és adatai
Hungarovet fórum, Parazitológiai szakcsoport( Dr. Fok Éva, Dr. Bendzsel Dániel)

kutya a hőségben

A nyári meleg veszélye: HŐGUTA

Naponta kapjuk a figyelmeztető híreket a médiából, hogy aki csak teheti a legforróbb napszakban ne tartózkodjon a szabadban..
Bennünket, embereket nem csak a lassan elviselhetetlen magas hőmérséklet kínoz meg, de ki vagyunk téve az UV sugárzás veszélyének is.
Ez utóbbi, csak a világos szőrű, kevéssé pigmentált bőrű állatok szőrrel ritkán fedett testrészeit érinti, de különösen vonatkozik a meztelen fajtákra. Kutya, macska, tengerimalac, egér és még ki tudja, milyen állatfaj jelenik meg az ember „áldásos” tenyésztői tevékenységének következtében testét borító szőrzet nélkül.
Őket csakúgy, mint saját magunkat, ajánlatos magas faktorszámú fényvédő krémmel bekenni, mielőtt a szabadba visszük.

Ennél azonban sokkal reálisabb veszély az állatok esetében is a hőguta.
Nem csak a nagy bundájú állatok viselik nehezen a meleget. Az erkélyen felejtett nyúl, kisrágcsáló, ugyanolyan áldozatává válik a hőségnek, mint az autóban hagyott állat, vagy a kennelbe zárt, de megfelelő árnyékkal nem védett kutya.

Nem kell hozzá hosszú idő, hogy a szenvedő állaton megjelenjenek az első tünetek:
-az állat levert, elfekszik
-szaporán veszi a levegőt, zihál
- a végbélben mért testhőmérséklet elérheti a 43 C fokot is.
A kialakuló agyi bővérűség és ödéma miatt megjelennek az idegrendszeri tünetek:
-fogait csattogtatja, görcsei lehetnek, remeghet
-súlyosabb állapotban eszméletét veszíti és sokkos állapotba kerül, végül kimúlik.

Mit tegyünk?

Ha már megtörtént a baj,azonnali elsősegélyként le kell hűteni az állat testét. Ez nagyon óvatos és fokozatos hűtőfürdetést jelent. Ha az állat mérete megengedi, merítsük őt egy kád v. megfelelő méretű lavór kézmelegnél kicsit lanygyosabb vízbe, majd lassan engedjünk hozzá hideg vizet. Az azonnali hideg víz alá tartás, slaggal való lelocsolás tilos!

Ha másként nem megy, locsolgassuk az állat fejét és testét előbb langyos, majd fokozatosan hűtött vízzel egy pohár segítségével.
Ezek után amilyen gyorsan csak lehet, forduljunk állatorvoshoz, aki a további gyógyszeres és infúziós kezeléseket elvégzi, az állaton mutatkozó klinikai tünetektől függően.

Megelőzés

A szobában esetleg pincében tartott állatok esetében egyszerű a megoldást. A kisállatok levegőztetését,kutyák sétáltatását korlátozzuk a kora reggeli, illetve esti órákra. Ha mégis ki kell vinnünk kedvencünket a nagy melegben, csak néhány perces egészségügyi sétáltatást tartsunk, és semmi képpen ne apportíroztassuk, dolgoztasuk a kutyát. Még akkor sem, ha nyughatatlan jószágunk hív minket a játékra.

Hacsak nincs klímás autónk, ezekben a napokban ne vigyük magunkkal a kutyát megszokott utazásaira sem. Kevesebbet ártunk neki, ha kicsit duzzog otthon, mintha akár csak rövid időre is kénytelenek lennénk őt az autóban hagyni. Lehúzott ablak sem jelent menedéket a nagy hőség elől!.

A papagáj kalitkáját, hörcsög terráriumát, ketrecét a szobának olyan sarkába helyezzük el, ahová nem tűz be a nap! Ne felejtsük az erkélyre kirakott madárkalitkát, más apró állatot egész nap kint! Ha feledékenységre vagyunk hajlamosak, inkább tekintsünk el a szokásos levegőztetéstől.

Kertben tartott jószágunkat, ha megtehetjük, nap közben engedjük be legalább a hűvös előszoba kőre, esetleg a pincébe.Ha erre nincs mód, legyen számára egész nap árnyékos hely. A bokor alá ásott hűsölő gödröt áztassukát hideg vízzel, hogy ezzel is segítsűk testének lehűtését.

A kennel kövét naponta többször locsoljuk fel. Ha a kutya tűri, bundáját is jó, ha átáztatjuk vagy finom permetezéssel, vagy a napon kicsit meglangyosított vízzel.
Nagyon fontos,hogy egész nap álljon állataink rendelkezésére bőségesen ivóvíz, amit gyakran frissre cserélünk.

Dr. Jancsik Mária Állatorvos

Háziállat.hu állatorvos interjú

Mikor döntött úgy, hogy állatorvos lesz?

Az általános iskola végén még zoológus szerettem volna lenni. Nem kimondottan az állatok gyógyítása, hanem az etológia érdekelt.
Mivel gimnáziumba nem vettek fel, a közgazdasági szakközépiskolai érettségimmel meg sem próbálkoztam természettudományos szakirányba tovább tanulni.
Óvónőképző főiskolát végeztem, majd Dunaújvárosból a fővárosba költöztem. Nevelőotthonban dolgoztam, de három év után rá kellett jönnöm, hogy ez a pálya nem az én utam. Az állatok iránt érzett szenvedélyes rajongásom ennél erősebb. Az Állatorvos-tudományi Kutatóintézetben laborasszisztensként dolgoztam két évet, ahol nem állatkísérleteket végeztünk, hanem virológiai vizsgálatok zajlottak baromfiállományokban.

Szerettem ezt a munkát, de többre vágytam. Az állatorvoslás kezdett érdekelni.
Egy nagy elhatározást követően a tankönyvboltban bevásárolt gimnáziumi biológia és kémia tankönyvekkel felszerelkezve, önállóan nekiálltam a felvételire való felkészülésnek. Egy éves alapos felkészülés után sikeres felvételi vizsgát tettem az Állatorvos-tudományi Egyetemen.

1988-ban huszonhét évesen kezdtem el az egyetemi tanulmányaimat és harminckét évesen, cum laude minősítéssel fejeztem be. Azóta is nagy örömmel és odaadással végzem a munkámat, mint magán-állatorvos.

Miben tér el az Ön praxisa másokétól?

A saját rendelő nélkül dolgozó állatorvosok úgynevezett „táskás állatorvos” praxisra kaptak működési engedélyt. Nekem ez az elnevezés nem túl szimpatikus, ezért kis gondolkodás után a humán orvoslás mintájára, „kisállatok háziorvosa” néven kezdtem hirdetni a praxisomat.

A lényeg, hogy telefonos hívásra az otthonukban gyógyítom a betegeimet. Ez nem jelent minőségileg alacsonyabb színvonalú ellátást, mert mindazt, amit háznál nem tudok, vagy nem lehet elvégezni, több rendelőben is megoldhatom, szükség esetén be is szállítom oda a pacienst.

Jelenleg két rendelőben is dolgozom helyettes állatorvosként. A XVIII. kerületi Szent Bernát Kisállat-ambulancián és a XIX. Kerületi Bubó Állatgyógyászati Központban. Mindkét intézmény nagyon jól felszerelt, ahol műtéteket is végezhetek, és a kiváló szaktudású kollégáimmal való konzultáció lehetősége is hozzájárul a betegek magasabb színvonalú ellátásához. Rajtuk kívül alkalmanként helyettesítek még 4-5 állatorvosi rendelőben, melyek szintén igényes ellátást nyújtanak pacienseiknek, így igazán nem esem ki a rendelői gyakorlatból sem.

Sokan élnek az állatorvos házhoz hívásának lehetőségével?

Annak ellenére, hogy a főváros jól ellátott állatorvosi rendelőkkel, viszonylag sokan élnek a házhoz hívás lehetőségével akkor is, ha ez nagyobb költséggel jár. Érdekes, hogy körülbelül ugyanolyan arányban fordulnak elő kistestű, könnyen szállítható paciensek is betegeim között, mint a mozgásképtelen, nagytestű állatok. A kényelem, a gyorsaság sok tulajdonosnak megéri a plusz ráfordítást, amit a kiszállási díj jelent. A rendelővel rendelkező kollégák pacientúrájában is jelentős a házhoz hívások aránya.

Mi a legemlékezetesebb esete a praxisából?

Ennyi év után már sok emlékezetes eset közül kell választanom. Számomra az első igazi sikerélmény egy postagalambhoz fűződik. Még egészen kezdő voltam és nem láttam lehetetlent az abszolút reménytelen esetekben sem. Ez volt a szerencséje a nevezetes madárnak. Gyerekek találták sérülten. Hátának nagy részéről leszakadt a bőr, légynyüvek nyüzsögtek a sebben, lesoványodott és mindkét lába törött volt.

Józan ésszel az ilyen állatot véglegesen el kellett volna altatni. A madár szárnyai azonban épek voltak, és az ennivalót is elfogadta. Rosszabb már nem lehet alapon nekiláttam a gyógykezelésnek. Elaltattam, ami önmagában is kockázatos volt egy ilyen kicsi és halmozottan sérült állatnál. Sebét kitisztítottam, a lenyúzott bőrt visszavarrtam, egyik lábát parányi sínbe tettem egy szívószálból készült rögzítéssel, a másikat pedig a nyílt törés miatt injekciós tűből készített velőűrszeggel rögzítettem.

A madár túlélte az altatást. Kiterjedt bőrsebe sem halt el, mint ahogy számítani lehetett rá. Egy kalitkában élve antibiotikum és fájdalomcsillapító injekciókkal kezelve, jól táplálva kövérre hízott. Lábcsontjai összeforrtak, s bár egyikre sánta maradt, önbizalma már odáig terjedt, hogy nekem támadt, valahányszor háborgatni mertem. Időközben gyűrűszáma alapján megtaláltuk a tulajdonosát is, aki nem tartott rá igényt, mert versenyzésre már alkalmatlan volt a galamb. Még ekkor is szerencséje volt. Egy tizenéves kisfiú járt a rendelőbe, mint kezdő galambász, aki örömmel befogadta az új jövevényt, hogy állományának egyik tenyészmadara legyen.

Van esetleg kedvenc állata?

Kutya nélkül nem tudom elképzelni az életet, de minden állatot különlegesnek tartok a maga nemében. Macskáim is vannak, és a madarakat is nagyon szeretem.

Tart otthon állatokat?

Ondris kutya, Sanyi cica és Cindri cica. Ők már a sokadikak. Előttük már volt tíz kutyám és legalább 15 macskám, papagájaim, tengerimalacom, hörcsögöm, egerem, karmosbékám, madárpókom. Átmeneti ideig sündisznót és számtalan madárfiókát is neveltem.

Mit javasolna egy kezdő állattartónak?

Az állattartás sok-sok örömmel, vidámsággal jár, de komoly felelősség. Mielőtt magunkhoz veszünk egy állatot, alaposan tájékozódjanak annak szokásairól, igényeiről. Aki keveset tartózkodik otthon, ne akarjon kutyát, macskát. Ne akarjunk egzotikus hüllőket tartani, bármilyen szépek, különlegesek is. Nekik egyedi igényeik vannak, amelyek kielégítése komoly szaktudást igényel.

Egyetlen macska tartása is anyagi terhet ró a családra. Számolják ki, a napi eleség és alom igényét, tájékozódjanak az árakról, gondoljanak a szükséges védőoltásokra és esetleges gyógykezelésekre is. Hosszúszőrű, fajtatiszta kutyáknál rendszeres kozmetikázásra is szükség van. Mindezt vessék össze lehetőségeikkel. Ha a költségvetésbe mindez nem fér bele, elégedjenek meg valamilyen kisebb állattal. Egy papagáj vagy hörcsög is kedves társ lehet, akiről jó gondoskodni és örömteli pillanatokat szerez gazdájának.

Hol lehet Önt elérni szükség esetén?

Telefonszámom: 06-20-9666-020
E-mail: jancsik@t-online.hu
Web: www.allatorvosom.com

A korábban említett állatorvosi rendelőkben előzetes megbeszélés alapján találkozhatnak velem.

Teknős

TÉLI ÁLOM

A hüllők teleltetése

Természetes élőhelyeiken a mérsékelt égövi hüllő fajok a téli időszakot egy nyugalmi állapotban vészelik át, amit hibernációnak nevezünk.
Ilyenkor életfolyamataik lelassulnak. Testhőmérsékletük lehűl, légzésszámuk, szívverésszámuk lelassul, nem mozognak, nem vesznek magukhoz táplálékot.

A lakásban, terráriumban tartott állatoknál nem szükséges beiktatni a teleltetési időszakot - eltekintve néhány ritka fajtól - csak akkor, ha szaporítani kívánjuk őket és biztosak vagyunk abban, hogy a nyugalmi időszakban szükségleteiknek megfelelő körülményeket tudunk biztosítani számukra.
Ellenkező esetben veszélyeket is rejt magában ez az állapot.

A teleltetés veszélyei

Fagyási sérülések keletkezhetnek az állaton, ha a kritikus 2 C alá esik a teleltetési hely hőmérséklete, de a szárazföldi teknősök már az 5 C alatti hőmérsékletre is érzékenyek.

Nagyfokú testtömegcsökkenés következhet be, ha a szükségesnél magasabb a helyiség hőmérséklete,és alacsony a páratartalma. Ilyenkor az alapanyagcsere folyamatok élénkebbek, ugyanakkor nincs táplálékfelvétel, ezért a szervezet elkezdi felhasználni saját zsírraktárait. A maximális testtömegcsökkenés 6-7 % lehet.

Mechanikai sérüléseket is szenvedhetnek hüllőink .Ha csoportosan teleltetünk agresszívabb egyedeket, előfordulhatnak harapások. Megrághatják állatainkat rágcsálók (egér, patkány) vagy ragadozó ízeltlábúak,hiszen ilyenkor a hüllők aktivitása és ezzel védekezőképessége is csökken.

A posthibernációs anorexia (étvágytalanság) élettani jelenség. A téli álomból ébredő hüllők étvágya csak fokozatosan tér vissza. Ha ez az étvágytalanság kígyók esetében meghaladja a 3 hetet, az már kórosnak tekintendő és ajánlatos állatorvos segítségét kérni.

A háttérben többnyire a nem megfelelő ébresztés, ill. a teleltetés alatti nem megfelelő hőmérséklet, fényintenzitás és páratartalom áll.
Ugyanez vonatkozik a teknősökre is, különösen a szárazföldi fajokra. Náluk a hosszantartó étvágytalanság hátterében gyakran valamilyen szövődmény áll. Túlságosan alacsony vércukorszint, a vér túl magas húgysavszintje,orr- vagy szájnyálkahártya gyulladás, kiszáradás, stb. Ezeknek az okoknak a felderítése és gyógykezelése állatorvos feladata.

Heveny vérfertőzés is kialakulhat állatinkban, ha a szükségesnél magasabb hőmérsékleten teleltetünk. Ilyenkor az egészséges szervezetben normál körülmények között is ott élő baktériumok olyan mértékben elszaporodnak, hogy betegséget okoznak. A magas hőmérséklet mellett hozzájárul a jelenség okához az is, hogy a hibernáció alatt hüllőink immunrendszerének aktivitása is lecsökken. Kevésbé tud védekezni a baktériumok elszaporodása ellen. Ez az állapot rövid idő alatt az állatok elhullásához vezethet.

Ha mindezek ellenére kitartunk elhatározásunk mellett és teleltetni akarjuk hüllőinket, ajánlatos előtte szakemberrel (állatorvossal,tenyésztővel) konzultálni.

A teleltetés technikája

Teleltethetünk a szabadban telelőgödrökben,ahol állataink elvermelik magukat. A gödröt nekünk kell elkészíteni,mivel a mediterrán régióban élő fajoknak természetes élőhelyükön nem kell olyan mélyre ásni a fagy miatt,mint hazánkban.A gödör mélyebb legyen a fagyhatárnál,és ügyeljünk rá,hogy ne essen vízfolyás útjába. Friss szénával,vagy szalmával töltsük fel,majd október végén, november elején, mikor az állatok elvermelték magukat, púpozzuk meg alommal a gödröt és tegyünk rá kb 10 cm vastag talajréteget. Ezzel a módszerrel csak a görög teknőst teleltessük.

Az érzékenyebb fajok számára biztonságosabb módszer, ha telelő helyiségben helyezzük el őket. Itt könnyen ellenőrizhetjük is állatainkat időnként. Alkalmas erre egy vízóraakna, vagy egy sötét, hűvös (5-8 C, kígyóknak 10-12 C), fagymentes pince, aminek nem túl alacsony a páratartalma. A hüllők elhelyezése előtt gondoskodjunk a helyiség rágcsáló- és rovarmentesítéséről!

Hüllőinket terráriumokban vagy dobozokban, polcokon helyezzük el, megfelelő szellőzést biztosító fedéllel letakarva. Az alomanyag penészmentes legyen (szalma, fenyőkéreg). Helyezzünk el búvóhelyet is számukra, és mindig legyen előttük ivóvíz is.
A teleltetéskor a természetes körülményeket próbáljuk imitálni.

A mérsékelt és mediterrán égövi kígyókat már 1-1, 5 hónappal a teleltetés megkezdése előtt fel kell készítenünk a pihenőre. Fokozatosan ki kell koplaltatni őket. Egyre kisebb méretű és kevesebb zsákmányállatot kapjanak, miközben fokozatosan csökkentsük a megvilágítási időt és a hőmérsékletet kb. 10 C-ig. A telelés megkezdése előtt 2 héttel már ne adjunk enni a kígyóknak, de ivóvízre a telelés alatt is szükségük lesz. A mediterrán fajoknak általában 3-4 hét teleltetés is elegendő, a magas hegyvidékeken élő kígyófélék 3-4 hónapot igényelnek.

A pihenő végén 2 hét átmeneti időszak alatt fokozatosan emeljük a megvilágítási időt és a hőmérsékletet. Az első etetés ideális időpontja az első vedlés után van.,de legalább 2,5-3 hetet várjunk az ébredés után,mivel az emésztőenzimek aktivitása ekkor még nagyon gyenge. Az esetlegesen elfogadott zsákmányt nem tudják megfelelően megemészteni a kígyók. Az étvágytalan állatoknak kezdetben kisméretű zsákmányállatokat kínáljunk.

A szárazföldi teknősöket a kígyókkal ellentétben nem kell sőt nem ajánlott koplaltatni. Fontos,hogy magas rosttartalmú táplálékot vegyenek magukhoz a teleltetés előtti napokban,mert ez biztosítja számukra hogy a teleltetés alatt bélflórájuk optimális maradjon,és ébredéskor ne lépjen fel a korábban említett posthibernációs étvágytalanság. A szabadban telelők fokozatosan kevesebbet fognak enni, ahogy csökken a hőmérséklet.

A ládákban, pincében teleltetett állatoknál nekünk kell fokozatosan csökkenteni a fénymennyiséget,hőmérsékletet és ezzel együtt a táplálék mennyiségét.
A teknősök március végéig, április elejéig telelnek. Ébredés után langyos vízfürdőbe kell őket helyezni. A táplálkozási aktivitásuk fokozatosan tér vissza.

A vízi teknősök közül az ékszerteknősöket lehet teleltetni, ha szaporítani szeretnénk őket.
Ezeket az állatok 8-10 cm sekély, 5-9 C fokos vízben 2-2,5 hónapon át kell pihentetni. A telelés előtt 2-3 héttel el kell kezdeni a koplaltatásukat, közben fokozatosan csökkenteni a fényintenzitást és a hőmérsékletet.

A telelés alatt 2 hetente ellenőrizzük minimális zavarással állataink állapotát és hetente a környezet megfelelő klímáját. Testtömegüket dobozzal együtt mérjük a telelés megkezdése előtt és közben is. Ha nagyfokú testsúlycsökkenést, fokozott aktivitást, vagy bármilyen rendellenességet észlelünk, a teleltetést meg kell szakítani.

( Forrás:Egzotikus állatok egészségtana I.
Hüllők tartása, takarmányozása és egészségvédelme
Szerk.: dr. Gál János )

Végső búcsú háziállatunktól

VÉGSŐ BÚCSÚ

Az euthanasiáról (végleges elaltatás)

Előbb-utóbb minden állatbarátnak át kell élnie azt a fájdalmas eseményt,amikor kedvence eltávozik az élők sorából. Hogy ez mikor,és mi módon történik,leggyakrabban nem az állat tulajdonosán múlik,de vannak olyan helyzetek, amikor a döntés az ő kezében van.

Sok szempontot kell ilyenkor figyelembe vennünk, ami miatt az állatorvos sincs könnyű helyzetben. Nehéz meghúzni a határt, meddig érdemes próbálkozni a gyógykezeléssel és mikor jobb,ha inkább a kegyes halált választjuk Egy-egy beteg, vagy súlyos balesetet szenvedett állat fölött néha több időt eltöltünk a tanakodással, mint magával a beteg ellátásával. Mennyire súlyos az állapota? Mik a várható esélyei a gyógyulásnak? Túlélhet-e egy műtéttel járó altatást? Lesz-e maradandó károsodása? Élhet-e még fájdalommentes életet? Érdemes-e egy idős állatot nagy műtétnek kitenni? Mekkora költséget jelent mindez a tulajdonosnak?

Akiknél az állat családtagként él, ott az anyagi szempontok többnyire nem számítanak. Előteremtik kedvencük gyógykezeléséhez a pénzt a család, vagy barátok segítségével,de volt már arra is példa, hogy a gazda bankkölcsönt vett fel,csakhogy kifizethesse balesetet szenvedett kutyája műtétjének díját. Aki elég járatos az állatvédelem területén, az tudja,hogy létezik több alapítvány is , akikhez szorult helyzetben segítségért fordulhat. Az előrelátóak félretesznek egy összeget arra az esetre, ha állatuk hirtelen megbetegedne.

Kire (mire ) hallgassak? A szívemre, vagy az állatorvosomra?

Amikor az állat sorsa fölött dönteni kell,a tulajdonos többnyire állatorvosa véleményére kénytelen hagyatkozni. Fontos,hogy közöttük bizalmi viszony álljon fent.
Amikor az állatorvos megtagadja vagy nem ajánlja az euthanasiat, általában nem azért teszi,hogy az állat további gyógykezelésével újabb bevételre tegyen szert. Ő hivatásánál fogva állatvédő is. A döntésnél elsősorban beteg állat, és nem a tulajdonos érdekeit kell, hogy szem előtt tartsa. A felelős állattartó, aki igazán szereti kedvencét, szintén így gondolkodik.
Ha orvosa inkább az euthanasiát javasolja, azt azért teszi, mert tudja, hogy a beteg menthetetlen és mindamellett szenved, hogy olyan fájdalma van, amit nem tud csillapítani, hogy a betegség hátralévő szakaszában állapota már csak romlani fog.

Van, aki megöregedett,vagy még átvészelhető betegségben szenvedő állatát olyan fokban sajnálja, hogy meg sem akar próbálkozni gyógykezelésével,mert nem bírja látni, hogy szenved.
Mi is tudjuk, hogy nem minden betegség, ízületi fájdalom jár olyan mértékű kínnal, ami miatt a halált kívánnánk. Ne kívánjuk ezt a mellettünk megöregedett családtagnak sem. Megérdemli, hogy utolsó éveit még velünk tölthesse, ha nem is virgonckodva, de kényelemben, kínok nélkül,szeretetben. Az állatgyógyszerek palettáján széles skálája áll rendelkezésünkre a kiváló minőségű fájdalom és gyulladáscsökkentőknek, az immunrendszer erősítőknek, keringésjavítóknak, táplálékkiegészítőknek, amelyeket gyakran kifejezetten az öreg állatok számára fejlesztettk ki. Ezek segítségével, a nem súlyos betegségben szenvedő idős állataink életminőségét nagymértékben javíthatjuk.

Itt kell megemlítenem,hogy van egy tulajdonosi réteg,aki az euthanasiát az állatorvos által kötelezően elvégzendő szolgáltatásnak véli, amivel az ő személyes problémáját oldja meg.
Pl.: Már öreg a kutyám, vettünk már helyébe egy kölyköt. Olyan helyre költözünk, ahová nem vihetjük magunkkal. Idegesíti a szomszédot az ugatása. Mindig megszökik. Kisbabám született és féltem a betegségektől. Nem akartam kiskutyákat, nem tudom elhelyezni őket, stb.
Ha ilyen és hasonló helyzetben az állatorvos teljesítené a kérést, törvénysértést követne el.
Az Állatvédelmi Törvény (1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről) 11.§ kimondja:
„Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül különösen az élelmezési cél, a prém termelése, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, sérülés, a fertőzésveszély, a kártevők irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása, a tudományos kutatás.”

Összefoglalva:

A döntés joga mindig a tulajdonos kezében van, de ajánlatos megszívlelnie állatorvosa véleményét. Az, hogy egy betegség, vagy műtét kimenetele milyen lesz, mindig kétesélyes, és sokszor nem ígérhető a biztos gyógyulás. Ha valaki minden esélyt meg akar adni kedvencének a felgyógyuláshoz, akkor az élet mentése érdekében érdemes a bizonytalan kimenetű műtét és az altatás kockázatát is vállalni, hiszen a műtét közben bekövetkezett esetleges halál fájdalommentes. Nem okozunk állatunknak nagyobb szenvedést, mintha nem gyógykezelnénk, vagy eleve elaltatnánk.

A daganatos betegek kivizsgálására, gyógykezelésére szinte az összes lehetőség rendelkezésünkre áll,amit embereknél is alkalmaznak. Ha mégsem óhajtja állatát egy ilyen hosszadalmas és költséges eljárássorozatnak kitenni, az euthanasiával érdemes megvárni azt az időt, amikor az állaton a fájdalom, kedvetlenség tünetei jelentkeznek.
Minden esetben ajánlott az euthanasia mellett dönteni, amikor kedvencünk már nem tud korának megfelelően önmagához méltó életet élni. Ha abszolút mozgásképtelen, kénytelen maga alá piszkítani, nem okoz örömet neki a gazda érkezése, vélhetően vagy láthatóan súlyos fájdalma van, ne kínozzuk se őt, se önmagunkat tovább!

Az euthanasiát lehetőleg saját állatorvosunkkal végeztessük el akkor is, ha utána el kívánjuk szállíttatni a tetemet! Az Állategészségügyi Telepről kihívott autóval általában nem érkezik állatorvos, ezért az elaltatáshoz élve viszik el állatunkat. Ne tegyük ki őt öregen, betegen olyan kegyetlenségnek, hogy idegenek idegen autóval idegen helyre viszik, mert szenvedését még a rémülettel is tetézzük.
Nem elfogadható indok, hogy nem bírom végignézni, nem akarom holtan látni az állatom.

Ebben a helyzetben nem mi vagyunk a legfontosabb szereplők.
Kérésére állatorvosa az ön jelenléte nélkül otthonában, nyugodt körülmények között elvégzi az utosó beavatkozást, és ha megkéri, be is csomagolja a testet az elszállításig, de van, aki maga el is szállítja.

Az euthanasia menete:

Két lépcsőben zajlik. Először egy műtéti altatásnak megfelelő általános érzéstelenítést végzek általában izomba adott injekcióval . Mindössze ennyi fájdalmat érez az állat. Kb. 10-15 percbe telik, míg elalszik a beteg. Ez alatt a gazdát magára hagyom kedvencével, hogy elbúcsúzhasson tőle, ha szeretne vele maradni. Miután teljesen elaludt, és semmit nem érzékel már, egy másik injekció segítségével leállítom a légzést és a szívműködést. Letakarom,vagy becsomagolom a tetemet és 20 kg alatt kérésre el is szállítom.

Mi legyen a kimúlt állat további sorsa?

Aki megteheti, temesse el állatát saját kertjében vagy telkén, a szomszéd kerítéséhez ne túl közel, kb. 60-70 cm mélyen. Helyhiány esetén jó ötlet a kutyaház alá temetés, vagy a kertben egy szép virágzó bokorral megjelölt hely, ami nem kelt temető benyomást.

Ha erre nincs módunk, magánvállalkozókkal vagy az Állategészségügyi Telep dolgozóival díjazás ellenében elszállíttathatjuk a tetemet. Egyes településeken és a főváros egyes kerületeiben ingyenes tetemelszállíttatásra is van lehetőség, melyről a polgármesteri hivatalban érdeklődhetnek.

Kisállat temető is rendelkezésünkre áll Budapest határában: www.elsokisallattemeto.hu

Állattetemek hamvasztásával is több vállalkozó foglalkozik.
A telefonszámokról érdeklődjön állatorvosánál.

Létezik az interneten virtuális állattemető is. Itt emléket állíthatunk kedvencünknek akkor is, ha valódi sírhelyet nem tudtunk neki biztosítani:
http://petmenny.hu

 

Búcsúzóul álljon itt az Alsónémedinél található Kisállat temető bejáratában álló tábla felirata:

Ha megöregszem, erőm elfogy,
Fájdalom ébreszt álmomból,
Tedd meg, amit meg kell tenni,
E csatában már nem győzhetünk,
Te bánkódni fogsz, én megértelek, de
Ne hagyd, hogy a fájdalom megtörjön,
Mert ez a nap több mint a más napok,
Szereteted, barátságod kiállja a próbát,
Hisz oly sok boldog évünk volt,
A jövőben félelemnek nincs helye, tudom,
Nem akarod, hogy szenvedjek, hát
Ha eljő az idő, engedj utamra,
Idővel belátod: jót teszel velem,
Bár többé nem ugrálhatlak körül,
Fájdalomtól, szenvedéstől megkímélsz,
Ne fájlald, hogy hogy épp neked,
Kellett erről döntened
Társad voltam, s társam voltál,
Töröld le hát a könnyeket.