A Magyar Állatorvosi Kamara
Szakmai, Továbbképzési és Oktatási Bizottságának
állásfoglalása
az ivartalanítás kérdésében
(A Cerberos Állatvédő Egyesület
MÁOK elnökéhez intézett kérdései alapján)

Kérdés: Szükséges-e akár a kan, akár a szuka kutyáknak életükben párosodniuk.
Válasz: Nem.

Kérdés: Szükséges-e bármilyen okból a szukáknak életük során legalább egyszer elleniük?
Válasz: Nem.

Kérdés: Okoz-e bármilyen formában jellembeli, magatartásbeli változást a szukák és kanok ivarérés előtti és ivarérés utáni ivartalanítása?
Válasz: Igen, kedvező változásokra számíthatunk.
A korai (6 hetes - 3 hónapos korban elvégzett) és az ivarérés előtti (3-6 hónap között
elvégzett) ivartalanítás esetén a viselkedési problémák pl. agresszió, elkóborlás stb. kialakulásának valószínűsége minimális, míg az ivarérés után elvégzett ivartalanítások esetében jelentős lehet. A korai és ivarérés előtti ivartalanítás hatására az ivartalanított egyedek kölyök kora „megnyúlik”, a kölyökre jellemző viselkedés (pl. játékosság) a nem ivartalanítottakhoz viszonyítva hosszabb ideig tart.

Kérdés: Okoz-e elhízást az ivarérés előtt vagy után végzett ivartalanítás?
Válasz: Nem feltétlenül. A gazdán múlik. Az ivartalanított eb hajlamosabb az elhízásra, a takarmány energiatartalmának 20-30 %-os csökkentésével az elhízás megelőzhető.

Kérdés: Van-e hatással az ivarérés előtt, illetve után végzett ivartalanítás az ivar és járulékos szervek daganatos megbetegedéseinek kialakulásában?
Válasz: Igen, határozottan jótékony hatása van az említett megbetegedésekre ill. azok megelőzésére. Mind a korai, mind az ivarérés előtti ivartalanítással kapcsolatban elmondható, hogy a méhbetegségek, a tejmirigy daganat, a herebetegségek kialakulásának valószínűsége gyakorlatilag nulla, a prosztata megbetegedések kialakulása minimális. Az ivarérés utáni ivartalanítás is jelentős pozitív hatással van az említett megbetegedések kialakulására, sőt egyes betegségek (prosztata, cukorbetegség, stb.) kezelésében az ivartalanításnak is nagy szerep jut. A nemi hormon függő végbélnyílás környéki daganatok előfordulása mindhárom módszerrel megelőzhető vagy csökkenthető.

Kérdés: Milyen hatással van az ivarérés előtti vagy utáni ivartalanítás az álvemhesség kialakulására?
Válasz: Az ivartalanított szukáknál álvemhesség nem fordul elő.
Ajánljuk továbbá az ivartalanítás helyes időpontjának megválasztásával
kapcsolatban az alábbi linket:
http://rendelo.mancsok.hu/ivartalanitas.htm
Budapest, 2009. március 2.

Előzzük meg a nemkívánt szaporulatot!

Macska ivartalanítási AKCIÓ !

Minden év február- márciusában, ahogy egy kicsit enyhül a téli fagy, a macskák „társasági élete” megélénkül.

A kertes környéken lakók sokszor ébrednek jajveszékeléshez hasonló zenebonára, az állatbarát autósok egyre gyakrabban kénytelenek a fékre taposni az úton- útfélen eléjük kerülő, egymást hajkurászó macskák miatt.

Sokan az állatorvoshoz fordulnak segítségért, mert nem tudják, miként akadályozhatnák meg az udvarukban, teraszukon, ablakuk alatt randalírozó idegen kandúrok látogatásait. Vannak azonban olyan embertársaink is, akik maguk oldják meg ezt a problémát, és többnyire nem humánus módon. Mérgezett, becsapdázott, meglőtt állatok nem ritka paciensek ebben az időszakban. A macskabetegek másik rétege kora tavasszal a verekedő kandúroké. Harapott, tépett sebekkel, tályogokkal hozzák őket tulajdonosaik a rendelőbe.Gyakran kutya, vagy autóbaleset okozza a vesztét a szerelmi mámortól elvakult, figyelmetlen kandúrnak.

Április környékétől kezdve szinte minden héten megjelenik valaki egy-egy doboz kiscicával, amelyek jobb esetben már önállóan esznek, többnyire azonban még szopniuk kellene. Ezeket a kölyköket az erdőszélen kidobva találják meg legtöbbször, de van, aki saját udvarába dobálva kapja őket „ajándékba”.
Egyre ritkábban, de még mindig előfordul, hogy egyesek úgy érzik, humánusan járnak el, amikor a náluk született, nem kívánt kis állatokat végleges elaltatásra hozzák a rendelőbe.

Ez a lehetőség természetesen emberségesebbnek tűnik az agyonütéshez, vízbefojtáshoz vagy az éhhalálhoz képest, csakhogy nem emberséges az állatorvossal szemben.

Az állatorvosnak nem tartozik a hivatásához az élet kioltása. Az euthanasia kizárólag a gyógyíthatatlan és fájdalmas betegségben szenvedő állatok megsegítését szolgálja.
Nem köteles elvégezni a kölykök kiirtását azért, hogy a tulajdonos problémáját megoldja.
Az állatvédelmi törvény is határozottan tiltja az egészséges állat elpusztítását.

Az állatorvos hivatásánál fogva állatvédő.

Mi tehát a megoldás?

Előzzük meg a problémát kedvencünk ivartalanításával!
Aki állatot vesz magához, annak kötelessége nem csak az állata táplálásáról, jólétéről, egészségének megóvásáról hanem annak utódairól is gondoskodni.
Ha nem volt elég elővigyázatos, és megszülettek a nem óhajtott kölykök, tegyen erőfeszítést azért, hogy a kicsik megfelelő gazdához kerüljenek. A baráti kör, család, gyerekek segítségével, az internet és újságok nyújtotta ingyenes hirdetési lehetőségekkel élve nem lehetetlen vállalkozás 4-5 helyes kiscicának jó gazdát találni.

Ezután első dolga legyen a cica- vagy kutyalány ivartalaníttatása!
A macskák ivartalanításának díja a legolcsóbb műtétek egyike. Nem azért, mintha sokkal egyszerűbb lenne egy kutya ivartalanításánál, hanem elsősorban azért, hogy a szerényebb jövedelemmel rendelkező család, vagy nyugdíjas is megengedhesse magának, hogy állatot tartson.

Jó, ha tisztában vannak vele, hogy a már vemhes állat is ivartalanítható. Az anyaállatot nem viseli meg jobban a műtét, mint egy ellés. Ha tehát a növekvő pocak láttán rádöbbenünk, hogy elkéstünk, semmi pánik! Még van megoldás, és ez a megoldás végleges.

Többet nem lesz gondunk, mert a cica ezután nem fog ivarzani. Várhatóan stressztől és veszélyektől mentesebb, hosszabb élete lesz.
Az ivartalanítás mind a nőstényekre, mind a kandúrokra és nem utolsó sorban a tulajdonosaikra nézve is csak előnyökkel jár.

Február és március folyamán minden macska ivartalanítását 20% kedvezménnyel végezzük!

Használja ki a lehetőséget!

Kutyák és macskák leggyakoribb pajzsmirigy betegségei

A hormonális megbetegedések szinte hasonló gyakorisággal tapasztalhatóak háziállatainknál is, mint embereknél. Ezek közül a pajzsmirigy rendellenességei a leggyakoribbak közé tartoznak.
Kutyánál és macskánál egyaránt előfordulhat a pajzsmirigy alulműködése (hypothyreosis) és túlműködése (hyperthyreosis) is, melyeknek hátterében veleszületett enzimhiány, nem megfelelően kifejlődött pajzsmirigy, gyulladások, ritkán jó és rosszindulatú daganatok, igen ritkán jód hiány állnak. Leggyakrabban azonban ismeretlen marad az ok.

A hypothyreosis elsősorban kutyák megbetegedése. Ilyenkor a pajzsmirigy nem termel elegendő thyroxin hormont.

A veleszületett kórformák következtében halva született, vagy életképtelen magzatok jönnek a világra, és a túlélők kórjóslata sem jó.
A felnőttkori, szerzett betegség tünetei általában két éves kor után jelentkeznek legkorábban, öt éves kor körül a leggyakrabban.
Ami a tulajdonosnak először feltűnhet, az a korábban eleven állat unottsága, letargiája, fáradékonysága. Sokan ilyenkor arra gondolnak, hogy csak öregszik kedvencük, már nem kölyökként viselkedik. Feltűnőbb a lassú, de folyamatos súlygyarapodás, szőrhullás, foltokban való kopaszodás könnyen kihúzható szőrcsomókkal. A bőr többnyire ép, legfeljebb sötétebbre színeződött ezeken a területeken. Jellegzetes az úgynevezett patkányfarok, amikor csak a kutya farka, esetleg fülkagylóinak széle kopaszodik le.

Viszketegség nem mutatkozik, csak a már baktériumos, gombás felülfertőződés következtében. Ekkor a bőr zsíros, korpás, jellegzetes szaga van. A vakaródzás következtében enyhe pörköktől a súlyosabb gennyes bőrgyulladásig, teljes kopaszodásig fajulhat ez a betegség. Ekkor fordulnak sokan először az állatorvoshoz. A betegség előrehaladottabb állapotában már általános gyengeség, szédelgés, arcideg-bénulás és egyéb idegrendszeri tüneteket is tapasztalhatnak. Tenyészállatoknál a meddőség is komoly probléma.

A súlyosabb bőrelváltozások már komplexebb diagnosztikai vizsgálatokat és gyógykezelést is igényelnek, mint az idejében felfedezett pajzsmirigy működési zavar. Ki kell zárni a parazitás, allergiás, elsődleges bőrgyulladásos és egyéb alapbetegségeket. Nem csak a hiányzó pajzsmirigy hormon pótlásáról kell gondoskodni, hanem a másodlagos elváltozásokat is gyógykezelni kell.

A pajzsmirigy túlműködését, melynek következtében a vér thyroxin szintje megemelkedik hyperthyreosisnak nevezik. Ez az idősödő és öregebb macskák leggyakoribb hormonális betegsége, de kutyában is jelentkezhet.

A pajzsmirigy állománya megszaporodik, nagyon ritkán daganat képződik benne. Az esetek egy részében ez kézzel is jól tapintható. Az állat jó étvágy ellenére fokozatosan lesoványodik, viselkedése megváltozik. Ingerlékeny, agresszív lehet. A nyugtalanság és a kifáradás fázisai váltakoznak nála. Gyakran liheg, szíve szaporábban ver. Ez a hormonális betegség következtében kialakuló szívizom- elfajulás miatt van. Feltűnhet még a gyakoribb vízivás és vizeletürítés, rendellenes étvágy, nehéz nyelés és nehéz légzés is.

A pajzsmirigy betegségek diagnosztizálásához elengedhetetlen a vér laborvizsgálata. A T4 szint mérése egyszerű, de nem mindig elegendő egy vizsgálat elvégzése a biztos diagnózishoz. Esetenként más hormon értékek vizsgálatát, hormon stimulációs tesztek elvégzését vagy a pajzsmirigy izotópos vizsgálatát is javasolhatja az állatorvos.

A hypothyreosis jól kezelhető a hiányzó hormon gyógyszeres pótlásával. Már 1-2 hét után láthatóak a javulás jelei. A bőrelváltozások 1-2 hónap alatt rendeződnek. A gyógyszer adagolását az állat élete végéig folytatni kell. Kezdetben gyakrabban, később évi egy-két alkalommal kell ellenőrző laborvizsgálatokat végezni a megfelelő hormonszint beállításához.

A hyperthyreosis gyógykezelésének legmegfelelőbb módja a pajzsmirigy egyik vagy szükség esetén mindkét lebenyének műtéti eltávolítása. Utóbbi esetben a kiesett hormontermelést szintén gyógyszeresen kell pótolni az állat élete végéig. A fokozott thyroxin termelés gyógyszeresen is kezelhető, ha műtétre nincs lehetőség.

Összefoglalva tehát, ha kutyánkon szőrhullást, vakaródzást vagy súlyosabb bőrelváltozást tapasztalunk, nem biztos hogy elsődleges bőrbetegséggel, allergiával vagy bolhássággal állunk szemben. Ha lustul, legyengült, nehézkesen mozog, az nem feltétlenül az idős kornak és ízületi betegségeknek tulajdonítható. Ha macskánk folyamatosan fogy, nem csak vitaminhiányra, bélférgességre kell gondolnunk. Ha az állatorvos kiegészítő vizsgálatokat javasol, működjünk együtt vele kisállatunk mielőbbi gyógyulása érdekében, mert siker csak úgy érhető el, ha a kialakult tünetek kezelése mellett az alap okot is megtaláljuk és gyógykezeljük. Idősödő állatainkat évente egyszer érdemes megvizsgáltatni állatorvossal és kérni a vér laborvizsgálatát is. Sok betegség kezdeti stádiumában már kiszűrhető így. A laborok úgynevezett geriátriai profilja nem csak rutin vérvizsgálatból áll, hanem tartalmazza a vér T4 hormon szintjének mérését is, mert az öregedő állatoknál igen gyakoriak a pajzsmirigy betegségek.

Dr. Jancsik Mária 2013

Felhasznált irodalom: The 5-minute Veterinary Consult Canine an Feline(third edition)
Állatorvosi belgyógyászat I. Kutyák és macskák betegégei (2. kiadás)

Csokoládémérgezés kutyában

Minden kutyatulajdonos tisztában van azzal, hogy a csokoládé és más édességek etetése a kutya számára ártalmas lehet. A túlzott mennyiségű szénhidrát bevitel ugyanúgy elhízáshoz és cukorbetegséghez vezethet náluk is, mint az embernél.

Kevesebben hallottak azonban a csokoládé egy másik nagy veszélyéről a csokoládé mérgezésről. Míg mi egy-két tábla csokoládé bekebelezésétől az esetleges lelkiismeret furdalást eltekintve semmi negatív hatást nem érzékelünk, kedvencünkön nem is olyan nagy mennyiségű étcsokoládé elfogyasztása után ijesztő tüneteket tapasztalhatunk. Ennek oka az, hogy a csokoládé egyik összetevője, a kakaó nagy mennyiségben tartalmazza a teobromin nevű alkaloidát. Ezt a kutya szervezete lényegesen lassabban tudja lebontani és kiüríteni, mint az emberé. Kisebb mennyiségben koffein is található benne, ami a központi idegrendszerre illetve a szívizomra hat.

Egy 100 grammos keserű csoki teobromin tartalma 450-1600 mg kakaótartalmától függően. Ugyanilyen mennyiségű tejcsokoládéban 120-220 mg, míg a fehér csokiban csak1mg teobromin van.

A toxikus, azaz mérgező adag 100-150 mg teobromin testsúly kilogrammonként . Elhullással végződő mérgezéses eseteket testsúly kilogrammonként 90-250 mg teobromin felvétele után írtak le.

Számoljunk egy kicsit!
Ha 100-150 mg teobromin már mérgező lehet, sőt halált is okozhat egy 1 kg-os kutyában, akkor egy 10 kg körüli tacskó vagy foxi 1000-1500mg felvételétől szenved mérgezést.

Ez a mennyiség egy 100 grammos közepes kakaótartalmú étcsokoládéban bőven benne van.
Hihetetlen, de egy kistestű kutya egy tábla csokitól meghalhat! Figyelem, a 100 grammos csoki, az a kisebb tábla csoki!

Az első tünetek 24 órán belül jelentkeznek, de súlyosabb esetben már 4 órával a csoki elfogyasztása után a következőket tapasztalhatjuk:
Hányás, hasmenés, erős hasi fájdalom, fokozott vízivás és gyakori vizeletürítés, nyálzás, izgatottság, szapora légzés. Jelentkezhet izomgyengeség, szédelgés, összerendezetlen mozgás, láz, kékes színű nyálkahártyák, merev- és rángógörcsök. A halál a veseelégtelenség kialakulása és a vérkeringés heveny összeomlását követő sokk miatt áll be. Ez bekövetkezhet néhány órán belül, de előfordulhat napokkal később is a szívizomzat károsodása miatt.

Mi a teendőnk, ha észrevettük, hogy a kutyánk befalta a csokoládét? Azonnal forduljunk állatorvoshoz, mert ha 2-3 órán belül meghánytatják az állatot, megelőzhetjük a nagyobb mennyiségű hatóanyag felszívódását. Már kevesebb csokoládé elfogyasztása esetén is ajánlott kiüríteni a kutya gyomrát. Ha már mérgezésre utaló tüneteket tapasztalunk, akkor is szükség van az állatorvosi beavatkozásra, mert a tünetek csillapításával és a szervezet támogató kezelésével menthető lehet kedvencünk.

Legfontosabb azonban, hogy megelőzzük a bajt. Ne jutalmazzuk a kutyát csokoládéval. Legjobb, ha soha meg sem ismertetjük vele az ízét, nehogy rákapjon.
Különösen ünnepek idején figyeljünk arra, hogy a csokoládé a kutya elől mindig biztosan legyen elzárva. A karácsonyfáról ügyesen szaloncukrot csenő kutya vicces látvány lehet, de ne hozzuk őt kísértésbe a fára aggatott nyalánksággal. Ha a fa nem az igazi szaloncukor nélkül, készíthetünk becsomagolt jutalomfalatokból neki való finomságot.

Ha már csokifüggő a kedvencünk, és nehéz ellenállni a könyörgő tekintetnek, vásároljunk neki speciális kutya csokit, amelynek csökkentett kakaó tartalma nem jelent veszélyt rá.

Forrás: Dr. Kunsági Zoltán: A kutyák csokoládémérgezése
Országos Állategészségügyi Intézet Kémiai Osztály

Kisállatpraxis, V.6. 256-257. ( 2004)

Kedvenceink és barátaink - Vigyázzunk rájuk!

A minap Budapest egy forgalmas pontján sétáltam, és megállított egy igazán kedves fiú. A veszélyeztetett állatfajokról kezdett nekem mesélni, és az ő általa képviselt természet- és állatvédelmi szervezetről. Elsősorban az olvadó Antarktisz által kipusztuló jegesmedvékre, az ember által megkínzott és kihaló félben lévő tigrisekre és óriáspandákra, valamint a tengerbe boruló olajtól szenvedő delfinekre hívta fel a figyelmem. A segítségemet kérte, egy jelképes örökbefogadást, mellyel támogatom munkájukat, hogy minél eredményesebben léphessenek fel a szerencsétlen állatok védelmében. Szerencsére bennem emberére talált, hiszen mióta az eszemet tudom szívügyem az állatok sorsa. Úgy gondolom ők azok, akik mindenféle támogatást megérdemelnek, ugyanis amellett, hogy ők talán a legártatlanabb lények a Földön - mindennemű rossz szándék és aljasság nélkül -, rengeteg boldog pillanatot lopnak az életünkbe.

Miután elbeszélgettem kedves állatvédő hősünkkel, egy jegesmedvével gazdagodtam. Természetesen egy jelképesen örökbefogadottal. Meglepetten hallottam, hogy nem én voltam az első, sőt, a második és a századik sem. Ez nagyon kellemes csalódás volt számomra, hiszen manapság annyit hallani az állatok kínzásáról és helytelen tartásáról.

Fontosnak tartom, hogy a körülöttünk élő kisállataikra is kellőképpen odafigyeljenek az emberek, és megfelelően tartsák, gondozzák őket. Sok szerencsétlen sorsra jutott van közülük, akik a mi segítségünkre szorulnak. Szeretném, ha sokan felismernék ezt a tényt, és elismernék, hogy ezek a szegény, kiszolgáltatott jószágok mennyire megérdemlik a támogatást.

A témáról, - az állatok védelméről és a felelős állattartásról - egy igazán hiteles véleményt kutattam, így egy elismert, budapesti állatorvost, Dr. Jancsik Máriát kérdeztem:

- Mit gondol, hogyan kapcsolódhat be bárki eredményesen a természet- és állatvédelembe?

- Aki az állatok és a természet védelme irányában elkötelezettnek érzi magát, előbb-utóbb megtalálja a megfelelő fórumot, ahol képességeinek és idejének függvényében aktívan részt tud venni a segítő munkában. Van lehetőség a különböző menhelyeknél, állatvédő egyesületeknél jelentkezni jótékonysági munkára. Részt vehetnek az állatok etetésében, tisztántartásában, sétáltatásában. Segíthetnek a lelkileg sérült állatok szocializálásában, mint patronáló gazdák. Ideális feladat ez a sok szabadidővel rendelkező nyugdíjasoknak, gyerekeknek, akik anyagi vagy lakáskörülményeik miatt nem tarthatnak saját állatot, mégis szeretnének egy élőlényről gondoskodni. Vannak, akik örökbefogadó akciókat szerveznek, vállalják a beteg, sérült állatok állatorvoshoz szállítását, mentik a gyepmesteri telepeken halálra ítélt állatokat. Fellépnek az állatkínzókkal, az állataikat nem megfelelőképpen tartó tulajdonosokkal szemben. Ők azok, akik a munka legnehezebb részét vállalták. Akik pénzt is tudnak áldozni erre a feladatra, létrehozhatnak különféle alapítványokat. A lehetőségek skálája igen széles. Kényelmesebb, de hasznos módja a segítségnek az internetes munka. Számtalan kutyás, macskás, állatos fórum létezik, ahol az elveszett és talált állatok hirdethetők.

- Ön szerint az utcán és egyéb helyeken toborzó nemzetközi szervezetek valóban eredményesen fel tudják használni az adományokat?

- Én állatorvosként 4-5 állatvédő és állatmentő egyesülettel voltam, és vagyok kapcsolatban. Vannak közöttük profi módon szervezettek, és vannak egyedül dolgozó „magányos farkasok”. Konkrétan ezeknél az egyesületeknél azt tapasztalom, hogy erejükön felül próbálnak eleget tenni a vállalt kötelezettségeiknek. A begyűjtött adományok gyakran idő előtt elfogynak. Az állatok etetésén, gyógykezeltetésén túl kevés pénzük marad az infrastruktúrájuk fejlesztésére. Nem azért, mert nem az állatokra fordítják a befolyt összeget, hanem azért, mert az állatmentés és gyógykezeltetés nagyon költséges tevékenység. Én magam a Pro Canibus Alapítvány (a balesetet szenvedett gazdátlan állatokért) munkájában veszek részt állatorvosként és önkéntes aktivistaként is. Az adományokból és 1%-okból befolyt összeget csaknem száz százalékban a sérültek, betegek gyógykezelésére fordítjuk.

- Állatorvosként mit tapasztal az állatvédelmet illetően? Javuló tendenciát mutat az ügy?

- Bár még sok tennivalónk lenne ezen a téren, határozottan javuló tendenciát mutat. Az állatvédelmi törvény megszületésével az állatvédő egyesületek és állatok érdekében fellépő magánszemélyek kezébe került egy eszköz, ami alapján hatékonyabban tudnak fellépni a felelőtlen állattartókkal, állatkínzókkal szemben. Azonban a törvény ellenére is rendszeresen napvilágra kerülnek szívet facsaró történetek.

- Munkája során milyen képpel szembesül, helyesen tartják tulajdonosaik az állataikat?

- Igen, az állatorvosi rendelőben megforduló tulajdonosok legnagyobb része igazi felelős állattartó. Persze vannak, akik nem családtagként tartják őket, de Magyarország egy felmérés szerint Európában előkelő helyet foglal el a tekintetben. Ez azt jelenti, hogy az átlagnál többet áldoznak állataik jólétére a magyar kutya- és macskatartók, mint némelyik Nyugat-európai ország állattartói.

- Mi a leggyakoribb hiba, amit az állattartók elkövetnek kedvenceikkel szemben?

- Amikor a beteg állatot csak pár napos várakozás után hozzák állatorvoshoz azt gondolván, hogy csak „elrontotta a gyomrát”. Gyakran tényleg csak ennyiről van szó, de vannak olyan betegségek, amelyek jellegtelen tünettel, bágyadtsággal kezdődnek, és 3-4 nap leforgása alatt elvihetik az állatot. Szintén helytelennek tartom, mikor nem élnek a microchipes egyedi megjelölés lehetőségével, mondván, hogy az ő kutyájuk soha nem menne el mellőlük messzire, és nem csavargós. Nem gondolnak a rendkívüli helyzetekre, például egy autóbalesetnél vagy petárdázáskor elszabadul a rémült kutya. Nagy hiba még, mikor nem akarnak ivartalaníttatni, mert féltik a műtéttől állataikat, vagy mert tudnak vigyázni rá, hogy ne legyen nem kívánt kölyökáldás, vagy mert szerintük kell, hogy egyszer szüljön a kutyájuk.

Pedig az ivartalanítással megvédik állataikat sok hormonális eredetű gyakran végzetes kimenetelű betegségtől, pl. emlődaganat, gennyes méhgyulladás, állandó álvemhesség, és ami a legfontosabb: nem járulnak hozzá a nem kívánt szaporulattal a kóborállat állomány növeléséhez.

- Mit üzenne az embereknek az állattartással kapcsolatban?

- Az állattartás, ha azt a jó gazda gondosságával akarjuk művelni, egy felelősség. Legalább olyan felelősséggel kell átgondolni, mint a gyermekvállalást. Felelősek vagyunk a jólétéért, biztonságáért és felelősek vagyunk az általa okozott károkért is. Egy állat etetése és rendszeres állatorvosi ellátása sok családnak komoly anyagi terhet jelent, nem beszélve arról, hogy nem csak oltatni, hanem gyógykezeltetni is kell a beteg vagy balesetet szenvedett állatot.

Gondoljuk át alaposan, mit engedhetünk meg magunknak és mit nem. Ha nem akarunk lemondani az állattartás örömeiről, válasszunk az apróbb jószágok közül kedvencet a gyermekünknek és magunknak.

Úgy gondolom mindnyájunknak érdemes megjegyezni Dr. Jancsik Mária szavait, hiszen egy állat vállalásával egy életről való gondoskodást vállalunk. És amelyik jószág életének sajnos nem jutott efféle szeretetteljes törődés, eredményesen felléphetünk a szerencsétlen védelmében megannyi fent említett módon. Hogy befejezésül a doktornő szavaival éljek: „Jó érzés azt mondani, hogy segítünk. Segíteni tudunk, mert sok jóérzésű állatbarát gondolt ránk, állatvédőkre, és adakozott, hogy együtt segíthessünk. Ők az igazi megmentők!”

Szili Eszter

A microchipről

Állatorvosként szinte minden nap találkozom állatbarátok által talált, többnyire sérült kóbor állattal.
Legtöbbjükön látszik, hogy nem gazdátlanok, csak valami oknál fogva elcsavarogtak lakóhelyükről. Többnyire haza is mennének, ha tehetnék.

Az állatok sorsát szívükön viselő emberek nem csak a balesetet szenvedett,hanem az egészséges csavargókat is gyakran begyűjtik,hogy megelőzzék a nagyobb bajt, és maguk keresik az állat gazdáját az internet, plakátolás és állatorvosok segítségével. Sikertelenség esetén új gazdihoz adják őket,és ezáltal az állat sokszor olyan messzire kerül eredeti lakóhelyétől, hogy a természetes ösztöneiktől vezérelt kitűnő tájékozódóképességük ellenére sem találnak haza. Sokszor megszöknek új helyükről,és nekiindulnak az ismeretlennek. Gyakran kapnak az állatorvosok körleveleket kétségbeesett gazdiktól, akik elveszett kedvencüket keresik.
Milyen nagy segítség lenne valamennyiünk számára, ha ezek az állatok microchippel rendelkeznének!

Sokan azt válaszolják erre,hogy az én kutyám soha nem jár ki az udvarból, soha nem megy messzire tőlem séta közben. A cicám csak szobában él.
Szomorú, és szerencsésen végződő történetek sorát mesélhetném pl. a 16 éves öreg kutyáról, aki egy szilveszteri petárdázás alkalmával járt először az utcán.
A kiskutyáról, aki egy betörés során szétvágott kerítésen át távozott,vagy ellopták. Egy fegyelmezett, kiképzett kutyáról,aki a séta közben megijedt egy eleső kerékpárostól, és a IV.kerületből két hét alatt a XVIII. kerületbe jutott. A cicáról, amelyik tíz év alatt először surrant ki az ablakon, és csak a szomszédba látogatott át egy kis lakmározásra. Hamarosan ketrecben találta magát, és az állatorvosnál kötött ki, hogy segítsen neki gazdát keresni.

Ha bennük is lett volna microchip, a gazdik pillanatok alatt meglettek volna. Megspóroltunk volna sok-sok munkát. Az internetes oldalak böngészését, fotók, hirdetések felrakását, plakátolást (ami hatékony volt, de nem engedélyezett) majd leszedést, felesleges telefonhívásokat.

Mi az a microchip?

Egy parányi kapszula,amit az állat nyak bőre alá szúrunk egy injekcióstűhöz hasonló steril beültetővel. Ez a chip egy 15 jegyű számot tartalmaz, ami egyedileg azonosítja az adott állatot.

A microchip nem ad műhold által követhető jelet, mint azt többen hiszik. Szükség van hozzá egy leolvasó készülékre, amivel minden állatorvos, állatvédő, menhely, és ún. sintértelep is rendelkezik. Az elcsavargott állatok többsége előbb-utóbb bekerül valamelyik helyre ezek közül.

A leolvasóval és hozzáférési lehetőséggel rendelkező személy a Magyar Állatorvosi Kamara internetes adatbázisában azonnal megtalálja az állat tulajdonosát és összes elérhetőségét. (www.petvetdata.hu)
Ebbe az adatbázisba az az állatorvos viszi fel az adatokat a tulajdonos beleegyezésével, aki a chipet beültette.

Már az illatos úti ebrendészeti telepről is csak microchippel ellátva adják új gazdához a kutyákat. Mindez lelkes állatvédők munkájának köszönhető.

Míg a régebbi tetoválás lehetősége csak a fajtatiszta kutyáknak adatott meg, ezt az egyedi megjelölést szinte bármilyen állat megkaphatja. Nem halványul el, nem válik olvashatatlanná az idő múlásával.
Miért ne adná meg ön is ezt a biztonságot kedvencének ?

AKCIÓS AJÁNLAT!

Ebben az évben minden paciensemnek,aki a veszettség elleni oltásán kívül a kombinált oltását is tőlem kapja, 50%-os kedvezménnyel, azaz 3500 Ft-ért ajánlom a microchip beültetést. Az ajánlat visszamenőleg is érvényes az év elejéig.

Éljen a lehetőséggel!

Othaematoma

A kutyatartókat gyakran megrémíti ez a hirtelen kialakult elváltozás az állat fülén. Az addig szépen álló, vagy fejhez simuló fülkagyló megvastagszik, mint egy párna és súlyánál fogva lekonyul vagy éppen eláll a kutya fejétől. Tapintással érezhető, hogy folyadék van a fül bőre alatt. Ez nem más, mint egy vérömleny és a véralvadás következtében abból kiváló vérsavó.

A kutya füle erekkel sűrűn átszőtt, sérüléskor nagyon erősen tud vérezni. Tompa trauma esetén azonban a megpattanó vérerecskék tartalma nem a külvilágra, hanem a fülkagyló porcos rétege és a belső felének bőre közé áramlik, elemelve azt a porcos rétegtől.
Látványra meglehetősen csúnya, de az állatnak nem fájdalmat, csak diszkomfort érzést okoz.

Mégis fontos, hogy ilyenkor állatorvoshoz forduljunk, mert a kialakulásának oka van.
A kutya kíméletlenül csapkodja, vakarja a füleit, amelynek hátterében többnyire súlyos hallójárat gyulladás áll. Ez erős viszketéssel és fájdalommal járó betegség.
Az állatorvos egy speciális fül lámpával (otoszkóppal vagy video otoszkóppal) megvizsgálja a hallójáratokat. A fülben talált váladék alapján már nagyjából tájékozódik, hogy milyen típusú fertőzéssel áll szemben.

Mikroszkópos vizsgálattal illetve a váladékból vett minta mikrobiológiai vizsgálatra küldésével pontosabb képet kaphat a baj mibenlétéről és célzott kezelést tud folytatni. Ez költségesebb, viszont hamarabb célravezető megoldás. A speciális laborvizsgálat nélkül is lehet, hogy már első alkalommal megfelelő fülcseppet választ a széles kínálatból, de ha nincs szerencsénk, akkor két- három fülcseppel is próbálkozhatunk heteken át, és az olcsóbb vizsgálatból egy jóval drágább kezelés lesz.

A vizsgálat után és a fülcseppes kezelés előtt alaposan ki kell tisztítani a hallójáratokat, hogy a gyógyszer megfelelően tudjon hatni. Ez az állatorvos feladata. Otthon semmiképpen ne nyúljunk fültisztító pálcával a hallójárat mélyére, mert könnyen megsérthetjük a dobhártyát. Elegendő a fülkagyló kis járataiban és a bejáratnál felgyülemlett váladékot naponta kitörölgetni.

Az othaematoma ritkábban ugyan, de macskákban is előfordul. Szinte mindig fülrühösség, más néven fülatkásság ( Otodectes cynotis) áll a hátterében. A bántalom speciális készítményekkel jól kezelhető. A youtube.com oldalon érdekes videofelvételeket találhatnak erről az élősködőről. Pl: http://www.youtube.com/watch?v=c8_dmr_KHzw

A hallójárat gyógykezelése mellett a fülkagyló elváltozása is kezelendő. Műtéttel eltávolítják a felgyülemlett vérsavót és egy speciális kompressziós szivacs fülkagylóhoz rögzítésével 2-3 héten át nyomás alatt tartják ezt a területet. Ez alatt a kis vérerecskék bealvadnak és a fül bőre visszatapad a porcréteghez.

Ha ezt a műtétet nem végzik el, egy szépséghibás „karfiolfülű” vagy „ birkózófülű” állatunk lesz, mert a savó lassan felszívódik, és a bőr alatt maradt véralvadék szervül, eltorzítva a fület.

A vadászgörény, mint házi kedvenc

Néhány éve, még egzotikumnak számított, ha egy-egy görénnyel érkezett valaki az állatorvoshoz. Ma már naponta fordulnak meg a rendelőkben ezek a játékos, értelmes kis ragadozók.

Élettani jellemzőik

Testtömeg: hím 1-2 kg, nőstény 600-950 g
Élettartam: 5-11 év
Ivarérettség: 6-12 hónapos kor
Tenyésztésre alkalmas életkor: 2-5 éves korig
Vemhességi idő: 40-44 nap
Alomszám: átlag 8 (1-18), csukott szemmel, csupaszon születnek.
Születési testtömeg: 6-12 g
Szem kinyílása: 34 napos korban
Elválasztás: 6-8 hetes korban

Tartásuk

Aki görény tartására vállalkozik, annak tudnia kell, hogy egy olyan állatot vesz magához, amelyik kis termete ellenére nem elégszik meg a rágcsálóknál jól bevált ketreces tartással.

Naponta igénylik a rendszeres mozgást, foglalkozást, játékot. Intelligens, társas lények, amelyeket a kutyakölykökhöz hasonlóan nevelni kell. Eszüket sokszor huncutkodásra használják, amivel sok vidám percet szereznek gazdáiknak, de tűhegyes kis fogaik komoly sebeket is ejthetnek az emberen , ha a játék hevében megfeledkeznek magukról . A harapásról szigorú következetességgel le lehet őket szoktatni..

Erős bennük a vadászösztön, ezért más kisebb állattal, főként madarakkal nem ajánlott őket egy helyiségben tartani. Egy esetleges óvatlanságból végzetes tragédia lehet még egy jól szocializált görény esetében is.
Amennyire elevenek, ha játékról van szó, olyannyira lusták is tudnak lenni. Sokszor olyan mélyen alszanak, hogy a gazda legnagyobb rémületére alig lehet őket felébreszteni.

Természetes körülmények között egyedül élnek. Fajtársaikkal ivarérettségük után agresszíven viselkednek. Ellenkező nemű egyedek is kizárólag a párzási időszakban tűrik meg egymást.
Esetenként összeszoktathatóak egymással, ha kölyökként együtt nevelkednek fel, és ivartalaníttatják őket. Kutyával vagy akár macskával is megbarátkoztathatóak egészen fiatal korban, de ne hagyjuk őket együtt felügyelet nélkül!

A rendszeres sétáltatáson és játékon kívül gondoskodjunk szórakoztatásukról jól felszerelt ketreccel. Az állatfelszerelést forgalmazó üzletek a görény játékszerek nagy választékával állnak rendelkezésünkre. Függőágy, műanyagcsövek a bújócskázáshoz, mászókák, sarok WC és ki tudja még, mi minden kapható, amikből komplett játszóteret állíthatunk össze kedvencünknek. Kis fantáziával kevés pénzből is megoldható ez a feladat. A mászókák helyettesíthetők faágakkal, a bújócskázásra megteszi a wc papír guriga vagy más papírhenger. Arra ügyeljünk, hogy könnyen szétrágható gumi vagy műanyag eszközöket ne adjunk a görénynek, mert egyik leggyakoribb megbetegedésük az idegentest okozta bélelzáródás.

Ragadózók lévén táplálásuk leginkább a macskáéhoz hasonló. A macskáknak gyártott eledelek megfelelnek a görénynek is, de kapható kifejezetten e faj számára gyártott táp és jutalomfalat is. Kutyatápon tartani őket nem ajánlatos, mert annak fehérjetartalma lényegesen alacsonyabb a görény és macska élettani szükségleténél is, ezen kívül hajlamosít a görényekben egyébként sem ritka húgykő képződésre.

Sokan úgy gondolják, hogy a görényekre oly jellemző erős pézsmaszagot a bűzmirigy váladéka okozza, ezért állatorvoshoz fordulnak, hogy műtéttel eltávolíttassák azt.
Ez nem oldja meg a kényes orrú gazdik problémáját, mert az illat forrása a görény bőre. Elsősorban a hímekre jellemző, hogy párzási időszakban fokozottabb a faggyúmirigyeik aktivitása, ami miatt kissé zsírosabb tapintatú és sárgásabb színű is lesz a szőrzetük és erős ivari szagot árasztanak.

A nőstények és az ivartalanított hímek szaga valamivel enyhébb és megszokható.
A görény egyébként rendkívül tiszta állat. Bundáját gondosan ápolja és hamar szobatisztává válik. Bűzmirigy váladékát csak ritkán, pl. ijedtség hatására ereszti ki.
A hiedelemmel ellentétben azonban ez a szag sem lemoshatatlan és kiszellőztethetetlen.

A vadászgörény szaporodása

A nemi aktivitás szezonálisan jelentkezik náluk. Tavasztól őszig (márciustól augusztusig) tart a párzási szezon, ez azonban a lakásban tartott egyedekre nem mindig vonatkozik. Mivel a fény és hőmérsékleti viszonyok egy lakásban állandóak, nem érvényesül a természetben jellemző téli nyugalmi időszak, amit az alacsonyabb hőmérséklet és a megrövidült nappalok váltanak ki. A nőstények ilyenkor folyamatosan tüzelnek és ha nem következik be párzás, ami kiváltja a tüszőrepedést, akkor az elhúzódó tüzelés életveszélyes állapothoz vezethet.
Ha nem kívánjuk szaporítani társállatként tartott nőstény görényünket, mindenképpen indokolt az ivartalaníttatása.

Gyakoribb betegségeik

Külső és belső élősködőik közül a leggyakoribb a bolhásság illetve a fülrühösség, amelyet a külső hallójáratban élő atka okoz. Ezek az emberre veszélytelen és a macskák számára gyártott készítményekkel jól gyógykezelhető megbetegedések. Bélférgeik a kutyáéhoz és macskáéhoz hasonlóak, amelyek viszont ugyanúgy veszélyeztetik a mi egészségünket is, ezért görényeink rendszeres féregtelenítése nélkülözhetetlen.

A fertőző betegségeik közül a szopornyica veszélyezteti őket leginkább. A kórokozó azonos a kutyákat is megbetegítő vírussal, így a kutyák számára gyártott védőoltásokkal a görények is immunizálhatóak a betegség ellen.
Ugyanez a védőoltás megvédi őket a lepstopirosis kórokozójától is, amely nem csak az állatokat, hanem az embereket is megfertőzheti.

A veszettség vírusára ugyancsak fogékonyak, ezért feltétlenül ajánlott állataink évenkénti veszettség elleni oltása is.
A görények parvovírus okozta megbetegedése ( Aleuti betegség) nem azonos a kutyák parvovírus okozta bélgyulladásával. Más a kórokozó, és egészen mások a betegség tünetei is.

Elsősorban súlyvesztéssel, visszatérő étvágytalansággal, letargiával, a szőrzet rendellenességeivel találkozunk. Súlyosabb esetben különböző idegrendszeri tünetekkel - mint fejremegés, bénulások, vizelet- és székletvisszatartási problémák – jelentkezik ez a fertőzés.
Sajnos védőoltás nem áll a rendelkezésünkre a görények parvovirosisa ellen.

Jó ha tudjuk, hogy fogékonyak az ember A és B típusú influenza vírusára is,a mi viszont a kutyáinkat, macskáinkat nem veszélyezteti. Járvány időszakában ne vigyük őket emberi közösségbe, és a beteg családtagok ne tartózkodjanak egy légtérben a görénnyel.

Hormonális megbetegedéseik sem ritkák. A korábban már említett túltüzelés a nem ivartalanított és nem természetes körülmények között tartott, fiatal, nem pároztatott nőstényeket veszélyezteti. Jellemző tünete a hüvelynyílás ödémája, ami hetek óta fennáll, alig csökken valamennyit. A szőrzet megritkul, állatunk kopaszodni kezd, majd vérszegénnyé válik az ösztrogén okozta csontvelő-károsodás miatt.
Fogyni kezd, legyengül,végül kimúlik .

Még mielőtt végzetessé válna a betegség, azonnali beavatkozásra van szükség. Ha egyébként sem akarunk utódokat, ivartalaníttassuk a görényt. Egyéb esetben megoldást jelenthet a pároztatás akár ivaros, akár műtétileg szaporodásképtelenné tett, de párzásra alkalmas (vasectomisált) hímmel. Ekkor álvemhesség következik be, de ez még mindig kisebb probléma, mint a túltüzelés. Hormonkészítményekkel is meg lehet szakítani a tüzelést, de ennek nagy valószínűséggel lehet gennyes méhgyulladás a következménye.

Az ivartalanított nőstényeket és hímeket 3-4 éves kor környékén késő télen vagy kora tavasszal egyaránt érinti a hyperadrenocorticizmus veszélye.
Ennek a furcsa nevű betegségnek a mellékvesekéreg túlműködése az oka, amit gyakran jó- vagy rosszindulatú daganat idéz elő. A túl korán, ivarérés előtt ivartalanított állatokban az agyalapi mirigy által termelt bizonyos hormonok, az eltávolított ivarmirigyek (petefészkek és herék) helyett a mellékvesekéregben is jelenlévő, de nem aktív nemi hormonokat termelő sejteket stimulálják.

Ezek a sejtek az aktivitás következtében túlburjánzanak és fokozottan termelik a hím illetve női nemi hormonokat, ezáltal nőstényekben ivarzásszerű tüneteket idéznek elő. A péra ödémáját a szőrtakaró megritkulása és viszketegség kíséri. A kopaszodás a farok tájáról indul és szimmetrikusan terjed a fej irányába.

Hímeknél visszatérő szexuális aktivitás, agresszió,és a prosztata megnagyobbodása miatti vizeletürítési nehézség jelentkezik.
Néha fokozott vízfogyasztás és vizeletürítés tapasztalható. Idült esetben a bőr megvékonyodása és az izomzat sorvadása is jellemző.
A betegség kezelése sebészi vagy gyógyszeres úton történik.

A kutyában, macskában sem ritka cukorbetegség a görényekben is előfordul, ami magas vércukorszinttel jár. Legfeltűnőbb tünete a fokozott vízfogyasztás és vizeletürítés. .Ha ilyet tapasztalunk, haladéktalanul forduljunk állatorvoshoz!

Sokkal gyakoribb náluk az alacsony vércukorszintet okozó hormonális megbetegedés, amelyet a hasnyálmirigy inzulin termelő sejtjeinek daganatos elváltozása okoz.
Ez az insulinoma.

Két évesnél idősebb görényekben fordul elő, leggyakrabban 5 éves kor körül.
Megváltozik a viselkedésük, kevésbé aktivizálhatóak, kényszermozgásokat produkálnak. Lefogynak, mozgásuk bizonytalan, legyengülnek, remegnek, görcsölnek, gyakran elájulnak ezek az állatok. Jellemző lehet a sok vízfogyasztás, vizeletürítés és a gyakori hányás is.
Ha időben fordulunk állatorvoshoz, ez a betegség is jól karbantartható.

Meg kell említeni még a húsevőkre oly jellemző szájüregi megbetegedéseket. A fogkőképződés okozta ínygyulladás és következményes fogágygyulladás a görényeknek is viszonylag korán jelentkező problémája. Komoly szervi megbetegedések góca lehet az elhanyagolt szájüreg. Gondos gazda nem csak a görény szőrzetét, hanem fogazatát is ápolja.
Ha másként nem megy, legalább évi rendszerességgel látogatja az állatorvosát kedvencével ultrahangos fogkő eltávolítás céljából.

Ha felelős állattartóként megfelelő életkörülményeket, táplálást biztosítunk görényünknek, megfelelő időpontban ivartalaníttatjuk, évi rendszerességgel oltatjuk őket, és két éves kor felett szűrővizsgálatokra (vér laborvizsgálata, hasi ultrahangos vizsgálat, szájhigiéniai ellátás) járunk kedvencünkkel, nagyobb valószínűséggel éri el várható élettartamának felső határát.

(Felhasznált irodalom: the 5-minute Vetrinary Consult Ferret and Rabbit - B.L.Oglesbee 2006.)